BAKONYBÉL | JUHÁSZ-HÁZ
BAKONYBÉL | JUHÁSZ-HÁZ
BAKONYBÉL | JUHÁSZ-HÁZ
Kérjük, olvassa el, mit kínálunk és érdeklődjön bátran!

Ismerje meg legújabb ajánlatainkat!

akcioskep

JÚNIUSRA TÖRTÉNŐ FOGLALÁS ESETÉN MINDEN 4.ÉJ 40% KEDVEZMÉNNYEL A LISTAÁRBÓL.

A SZÁLLÁSHELY

BAKONYBÉL JUHÁSZ-HÁZ

8427 Bakonybél, Deák u. 1.

Telefon: +36 30 547 67 37 vagy 06 88 461-407

E-mail: juhaszhaz.palhaz@vnet.hu

weblap: https://www.bakonybeljuhaszhaz.hu/


EGÉSZ ÉVBEN NYITVA
OTP, MKB, K&H BANKOK ÁLTAL KIBOCSÁTOTT SZÉP-KÁRTYA ELFOGADÓ HELY
A PÁPAI VÁRKERT FÜRDŐ (GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐ) BELÉPÉSI DÍJÁBÓL 10% KEDVEZMÉNY
INGYENES HELYI TRANSZFER
ÉRKEZÉSKOR EXTRA FINOM HÁZIPÁLINKA KÓSTOLÁSA
A KÖZELBEN OLCSÓ ÉS ÍZLETES ÉTKEZÉSI LEHETŐSÉG

A SZÁLLÁSHELY TELJES TERÜLETÉN A WIFI-HOZZÁFÉRÉS DÍJMENTES!

APARTMANUNK BEMUTATÁSA

Bakonybélt a Jóisten jó kedvében teremtette! Csodálatos a fekvése és a klímája. Ez itt maga a megtestesült csend ebben a varázslatos völgykatlanban.

Ha szeretné visszaidézni a 60-as, 70-es évek falusi retró hangulatát, látogasson meg bennünket! A fíling mindenkibe más és más emléket varázsol. Amint belép hozzánk, a családokat a „megérkeztünk a nagyiékhoz”, a szeniorokat a „mintha a gyerekkoromban járnék” hangulat keríti hatalmába. A bakancsos turisták pedig egyszerűen csak megpihennek a csendes, megnyugtatóan családias, rendezett környezetben, erőt gyűjtve a másnapi túrához. A kényelmes fekhelyek, a tágas légtér, a jól felszerelt konyha, az igényes fürdőszoba jóleső komfortérzetet biztosítanak vendégeink számára.

Nyáron az 50 cm vastag kőfalak kellemes klímát biztosítanak, míg télen a gőzölgő forralt borral, vagy a szamovárban készülő rumos teával a kézben elmerenghet az idilli hó fedte táj szépségén, figyelve a cinkék és meggyvágók mókás versengését a madáretető körül.

Mivel minden évben négyszer szép a Bakony, így a táj gyönyörű változatosságát élvezheti tavasszal, nyáron, ősszel és télen. A természet kedvelőinek csodálatos élményt ígérnek a lankás völgyek, sziklás ormok, rejtélyes szurdokok, barlangok, kilátók és a megannyi forrás.

Mi magunk is a természettel szervesen együtt élünk. Parányi biokertünkben megtermelt terményeket gondosan betakarítjuk és feldolgozzuk. Nyári nyitott konyhánkban ezen folyamatokba is betekintést nyerhet. Megtudhatja, hogyan készül a 150 éves recept alapján a zölddió-pálinka, a mai sláger a bodzabor, a meggybor, a medvehagyma-pálinka, a több évig elálló tartósító hozzáadása nélkül eltett kovászos uborka, a fermentált zöldbab és tök és még sok minden más. A nyitott konyha teraszán, sokszor éjszakába nyúló meghitt beszélgetések élményszerűvé teszik az itt eltöltött napokat. Közben mindig kerül az asztalra valami falusi, házi csemege, amit mi készítünk.

A kertben hintaágy, szaletli, bográcssütő, nyitott grill kemence, lengőteke, sok fa és a védett madarak várják a vendégeket. Vendéglátásunk 20 éves tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy hozzánk a keresztény túrizmusnak hódolók, a gyermekes családok, a szép korúak, és a túrázni vágyók térnek vissza. Kedvelnek még bennünket a vega vendégek is. Megosztjuk egymással tapasztalatainkat, mivel mi is férjemmel 15 éve vegán étrenden élünk. Nagyságrendünknél fogva társaságok fogadására kevésbé vagyunk alkalmasak, mivel a 100 négyzetméteres apartmanunkban két hálószobában 5 főt, 1 pótággyal 6 főt tudunk elszállásolni.

Sajnos még kistestű házi kedvenceket sem tudunk fogadni.

Az egész apartman retró hangulatban van ízlésesen berendezve, illetve azt díszíti a rengeteg, nosztalgiát megidéző régi falusi tárgy.

ELHELYEZÉSI LEHETŐSÉG

  1. 25 m2-es hálószobában egy kétszemélyes és egy egyszemélyes fekhely van.
  2. A másik hálószobában egy kétszemélyes fekhely található.
  3. A hagyományos TV 75 csatornával rendelkezik, a kis asztal 2 székkel egy kis kellemes társalgásra ad lehetőséget.
  4. A jól felszerelt konyhában van egy négygázégős tűzhely, hőlégkeveréses villanysütő, 12 terítékes mosogatógép, kétaknás mosogató, 120 literes hűtő, mikrosütő, kenyérpirító, vízforraló, kotyogó, főző- és tálalóedények.
  5. Az étkezőben 6 személyes étkezőasztal van székekkel.
  6. Baba vendégeink számára babafürdető kádat, etetőszéket, 2 babyhordozót biztosítunk.
  7. A fürdőszobában mosdókagyló, zuhanykabin, WC van, plusz egy a fürdőből nyíló külön WC.

ÁRAINK

Árajánlatunk a 100 m2-es apartmanra:

  • 1 főre  5 000 Ft/éj
  • 2 főre  7 000 Ft/éj
  • 3 főre 10 000 Ft/éj
  • 4 főre 13 000 Ft/éj
  • 5 főre 16 000 Ft/éj
  • További személy pótágyon 2 000 Ft/éj.

Gyermekkedvezmény:

  •  4 éves korig szülőkkel grátisz
  •  5–12 évesig 2 500 Ft/éj
  • 13–18 évesig 3 000 Ft/éj
  • 18 év felett diákigazolvánnyal 3 200 Ft/éj, egyébként felnőtt tarifával.

Az ajánlat az IFA-t nem tartalmazza, ami jelenleg 300 Ft/fő/éj.

Az egyéjszakás felár 20%.

FOGLALÁSI FELTÉTELEK

Foglalási feltételek: a teljes szállásdíj 20%-ának átutalásával, a foglalási megállapodástól számított 2 napon belül. A foglalás az összeg beérkezésével válik esedékessé, amit 2 napon belül a megadott elérhetőségen keresztül visszaigazolunk.

FOGLALTSÁGI NAPTÁR

FOTÓGALÉRIA

Nyár van
Virágok mindenütt
A bejárat őszi hangulatban
Nyári hangulat
Szoba három fekhellyel
Szoba három fekhellyel
Szoba három fekhellyel
Szoba három fekhellyel
Kétszemélyes hálószoba
Étkező részlet
Étkező részlet
Étkező részlet
Készül a kelt kifli
...Jó étvágyat!
Konyharészlet
Konyharészlet
Fürdőszoba
Fürdőszoba
Nyári kertrészlet
Őszi hangulatban
A gyermekek öröme
Elkészült a hóember
Téli táj a kertből
A kert télen
Téli hangulat
Elárvult bográcsozó
Lakmároznak a cinkék
Csipp-csepp, egy csepp, öt csepp, meg tíz, olvad a jégcsap, csepereg a víz
×

MINDEN, AMIT TUDNI ÉRDEMES BAKONYBÉLRŐL

Ismerje meg településünket!

A KÖZSÉG TÖRTÉNETE

Az államalapítás és a kereszténység felvétele után a Bakony erdei, szurdokai nyújtottak menedéket az ősi hithez ragaszkodó pogányoknak. Számos áldozati helyükről tudunk, így a Borostyán-kút (Szent-kút), Kertes-kő, Oltár-kő, Fehér-kő, Odvas-kő, Hegyes-kő környékén. Az államalapítás után kialakított vármegyék, püspökségek, kolostorok a keresztény, feudális rend megvédését és megerősítését szolgálták. A Bakonybéli–medence, a Bakony az ún. erdőispánság alá tartozott.

Bakonybél nevének első említése a Szent István-i alapítású bencés monostor oklevelében fordul elő. Nevének eredete magyar, a Bakony belsejében való fekvést fejezi ki. Az 1018-tól működő, a középkorban virágzó apátság köré nem települt falu, csak a szolgáló népek alkották a bencés közösség világi környezetét.

A török hódoltság ideje alatt a szerzetesek jobbágyaikkal együtt elhagyták a Bakonybéli-medencét, s csak a török kiűzése után tértek vissza. 1723-ban a Felvidékről származó apát főleg tót telepeseket hozott, akik jól értettek az erdőműveléshez, famegmunkáláshoz, valamint a mész- és szénégetéshez.

Az 1770-es években német ajkú családokat telepítettek ide.

A 18. század közepére újjáépült a kolostor és a templom, kialakultak az utcák, felépültek a házak a mai Fő és Petőfi utcák környékén.

A Gerencén malom, deszka- és zsindelymetsző működött. 1779-ben hatalmas tűzvész pusztította az erdőt, egy év múlva a falu 130 háza égett le a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt.

A 19. században jelentős változásokon ment át a település. Az apátság iskolát épített a falunak. A tanárképző főiskola, amely 1832-től 1848-ig működött, igen jelentos szellemi pezsgést teremtett a vidéki monostorban.

Somhegyen üveghuta működött 1815-1856 között, termékei népi iparművészetünk becses tárgyai. 1851-ben kőedénygyártás indult meg, amely azonban a városlődi és herendi üzemek mellett nem volt versenyképes, ezért öt év múltán megszűnt.

A lakosság mezőgazdaságból és erdőhasználatból élt. A szántók területét az erdők és rétek rovására megnövelték. Kísérleteztek szőlőmuveléssel is, de sikertelenül, ezért főként gazdasági faeszközök – favilla, fagereblye – készítésébőll, faszén- és mészégetésből éltek. Áruikat nemcsak Pápa és Veszprém piacain, hanem az egész országban, sőt Nyugat- és Dél-Európában is értékesítették. A faszerszám készítés hagyománya máig fennmaradt a faluban.

Mindkét világháború jelentős veszteséget okozott a falunak: az elsőben negyvenhárman, a másodikban közel negyvenen haltak meg. Nevüket a templom falán, illetve a templom előtti téren emléktábla és emlékmű őrzi. A második világháború végén hónapokon át állomásoztak itt a németek, akiket az 1945. március 24-éről 25-ére virradó éjszakai harcok után az oroszok váltottak fel.

Az utóbbi fél évszázadban jelentősen megváltozott a község élete.

1950-ben a népi demokrácia betiltotta a szerzetesrendeket, így a bakonybéli monostort is. A bencés szerzeteseknek 1950. októberében el kellett hagyniuk az épületeket, helyükbe hatvan gráci irgalmas nővért internáltak. A temetőben nyugszanak mindazok, akik a zárdájuktól távol, itt haltak meg. Később a főépületben szociális otthon működött.

1991-ben a Pannonhalmi Szent Benedek Rend visszakapta a béli apátság és a park tulajdonjogát, 1996-ban a Szeretetotthon igazgatását.

A hagyományos mezőgazdaság helyébe egyre inkább a helyi ipar, elsősorban a faipar lépett. A lakosság jelentős részének az erdőgazdaság, a fafeldolgozás, az idegenforgalmi szolgáltatások, a környező települések intézményei adnak munkát. Sok a faipari kisvállalkozó.

Lakóinak száma 1200 fő körül.

A település közművekkel jól ellátott. Vezetékes vize van, csatornázott, telefonhálózata kiépített, élelmiszerüzletei kielégítik a lakosság igényeit.Orvosi rendelővel, gyógyszertárral, óvodával és általános iskolával rendelkezik.

Fotók Bakonybélről

Tekintse meg ezt a néhány képet településünkről,
a nyilakra kattintva lapozhat

Látkép a Köves-hegyről
Vihar előtt...
Látkép a Szőlő-gyepről
A 2018-ban felújított barokk templomunk
A 2018-ban felújított templombelső, főoltár
A 2018-ban felújított templombelső
A Tájház (Hasprai ház)
Boltíves tornác a tájházban
Módos gazda háza a tájházban
A Bakonyi Erdők Háza kiállításából
A Szent-kút télen
A Kálvária a Szent-kútnál
A Kálvária
A Szent-kúti kápolna
A Szent-kúti tó

HELYTÖRTÉNET

SZENT GELLÉRT TÉR
A rendszer váltást követően Bakonybélben csupán egy utca, ill. tér nevét kellett megváltoztatni. A mai Szent Gellért teret 1989 előtt Szabadság térnek nevezték.
SZENT MAURÍCIUSZ ÉS VÉRTANÚTÁRSAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM ÉS MONOSTOR - Szent Gellért tér 1.
Az 1018-ban alapított monostort a török után a 18. században építették újjá. 1754-ben szentelték föl a templomot. A barokk oltárokat és a szószéket az elmúlt évtizedben restaurálták. A főoltárt Pollinger Ignác pápai festőművész készítette.
Klastromkert /angolpark. A Gerence-patak partján található a megyei védettség alatt álló park, melynek kiterjedése 5,8 ha. Az arborétumba az 1830-as években a Bakonyban őshonos fákat és cserjéket telepítettek be. Az apátság parkjáról az első írásos feljegyzés 1834-ből Jidely főkertész tollából származik. A park korabeli állapotáról Beély Fidél bencés szerzetes máig megmaradt kéziratos naplója ad részletes információt. A park felső koronaszintjében 1834-ből származó lucfenyő, vörösfenyő, korai juhar, hegyi juhar és vadgesztenye található. A századfordulón ültethették a vérbükköt és a magnolia fát. A park különleges értéke a Bakony legidősebb somfái között nyilvántartott 200-300 éves somfa.
KASZINÓ – Szent Gellért tér 15.
A 2018-ban elkezdődött felújítás részeként épülőben van a volt Kaszinó épület helyén az Egyházközség közösségi háza, ahol az egyházközösségi foglalkozások kapnak helyet. Reményeink szerint 2018. évben elkészül az épület.
GUZMICS-HÁZ - Szent Gellért tér 17.
Az elemi iskola az 1990/91-es tanévig itt működött. 1939-ben a csendőr laktanya mellett építettek a felsőbb évfolyamoknak tantermeket. - A helyi iskoláztatás a falu kiépülésének évtizedében megkezdődött. Erre vonatkozó első adataink az 1730-as évekből vannak. Ezt az épületet 1833-ban kezdte építtetni Guzmics Izidor apát, s még ebben az évben megkezdték az akkor még földszintes iskolában a tanítást.
EGYKORI KÖZSÉGHÁZA - Szent Gellért tér 19.
Homlokzatán az építtetés évszáma: 1880.
FALUVÉG - Petőfi utca
Szent Günter és Szent Gellért remetesége a béli monostortól negyedórányira lévő Borostyán-kútnál volt. A Petőfi utcán kell a falu végéig sétálnunk. Ezt az utcát hajdan Faluvégnek nevezték. Az egykori zarándokút mentén (a 21. számú ház kerítésében) még fél évszázada állt egy szép kápolna-fülke, melyet Malonyai Dezső örökített meg a Magyar Nép Művészete c. monográfiában. Ebben az utcában található egy szépen felújított nádfedeles ház. Még az ötvenes években az utca majd mindegyik házát náddal fedték. A Szekrényes család által építtetett tornácos ház már a 19. sz. közepi látképeken szerepel.
BOROSTYÁN-KÚT
Fehér kereszt - Kifelé, a falu határában bal oldalon a Szőlőgyöpnek nevezett hegyoldalban látható egy 1936-ban Haik János által állíttatott útszéli kereszt. Szent Márk napján a búzeszentelés végett ide zarándokoltak, hogy a határt és a búzát megszenteljék. Egyik évben ide, a másik évben pedig a másik faluhatárba, a pápai úti kereszthez mentek.
„Történt pedig, hogy amikor Gellért látta: Szent Imre gyarapszik erényben, és Krisztus segítségével az emberi nem ellenségét férfi módra legyűri, a nép zaja elől menekülve egy magányos helyre vonult vissza, melyet a nép nyelvén Bélnek hívtak. Itt hét álló esztendeig böjtnek, imádságnak, virrasztásnak szentelte magát, ki nem mozdult innen; kunyhót épített magának, ebben fogalmazta műveit, amelyeket saját kezűleg le is írt." (Szent Gellért kisebb legendája) Hét év elmúltával azonban István király az általa alapított csanádi püspökség élére állította Gellértet. István király halála után kitört zavargásoknak esett áldozatul több társával együtt. Budán a Kelen-hegyen 1046-ban halt vértanú halált. A forrás (Szentkút) és a mellette lévő kápolna emlékezteti a zarándokokat: megszentelt helyen vagyunk. A 19. századi hagyomány szerint a két jeles szent remetesége a Borostyán-kútnál volt. A jelenlegi kápolnát 1825-ben építet-ték a Borostyán-kútnál. Az un. Taródy-kereszt mellett vezet egy lépcső a Lourdes-i barlanghoz. A Kápolna előtt lát-ható Szent Gellért szobra, melyet Opra Szabó István mintázott. A Borostyán-kút fölött épült meg 1884-ben a Kálvária.
MALOM
A Malom u. 3. számú ház telkén állt még az 1970-es évek elején is a vízimalom.
PAJTARÉT
Tó - a 20. század első felében a mai focipálya mellett volt az apátság csónakázó tava. Az arborétumból kis híd és gesztenyefákkal övezett allé vezetett ide. Kőedénygyár - 1851-ben Gerlicze Rafael megbízást kapott Sárkány Miklós apáttól, hogy szervezze meg Bakonybélben a kőedénygyártást. Gerlicze a Károlyi grófok hollóházi gyárában szerezte a képesítést. 1855 végéig működött a rövid életű vállalkozás.
ÚJTELEP
A mai Pápai utcával azonos.
CSENDŐR LAKTANYA Pápai u. 3.
Az 1920-as években építették, mely az 1960-as évek óta az általános iskolának ad helyet.
ÁLTALÁNOS ISKOLA Pápai u. 3.
1939-ban építették az akkori csendőr laktanya mellett a felső tagozatosoknak a tantermeket, 1987-ben elkészült a tornaterem is.
PÉKSÉG Pápai u. 24.
Pápai József pékmester 1937-ben építtette azt a kemencét, mely a mai napig épségben megmaradt. Péksége 1976-ig itt működött.
ÚTSZÉLI KERESZT
A 20. sz. elején még a falu határát jelölte, a Kaszinó tagsága állíttatta.
FÜRDŐ
A mai Fürdő utcával azonos.
ONCSA-HÁZAK
A Fürdő utca elején az 1930-as években épült fel 11 un. ONCSA-ház. Az Országos Családvédelmi Szervezet olcsó telkek vásárlásával, közvetítésével segítette a sokgyermekes családok megtelepedését, házépítését. Eredeti állapotában a Malom utca 8/a alatti ház maradt meg, a többit elbontották, ill. átépítették. Bakonyvári Márk 1938-ban nyitotta meg vendégfogadóját. A gyermekek üdültetését az 1947-es államosításig segítette. (Vadszőlő Szálló, Fürdő u. 47.) Bende András paszománygyáros 1947-ben kezdte építeni az üdülőt, amelyet félkész állapotban hamarosan kisajátított a születő népi demokrácia. Hosszú ideig SZOT-üdülőként vált közkedvelt vendégfogadóvá, 1998-től a Bakony Hotel fogadja itt a vendégeket.

STRAND
A Fürdő utca végén a strand az 1930-as évektől egészen az 1950-es évek közepéig működött. Gál László kúriai bíró építtette.
NAGYMAJOR és a KISMAJOR Szent Gellért tér 5-7. sz.
Az ún. nagymajorban a tehén- és lóistállók voltak, továbbá több cselédlakás is. Jelenleg 2 intézmény tulajdonában van a major: a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészete és a Bakonyi Erdők Háza.
A latin major szó önmagában is azt jelenti, hogy nagy (mármint a gazdaság), a szókettőzés nyilván abból fakad, hogy a telek közvetlen közelében volt az ún. kismajor, ahol a juhaklok voltak. Az Erdők Házával szemközti telken néhány kőfal jelzi egykori helyét.
BAKONYI ERDŐK HÁZA
A természetvédelem és az erdőgazdálkodás történetét, bakonyi sajátosságait mutatja be a gyűjtemény. Tárlatvezetés igényelhető.
Nyitva tartás: IV. 1-jétől IX. 30-ig: keddtől péntekig 10–14, szombaton 12–16, vasárnap 9–13.
X. 1-jétől III. 31-éig: kedd és csütörtök: 10–14, szombat: 12–16
TEMETŐ
Már 1230-ban épült kápolna a régi temető helyén Szent Gellért tiszteletére, akinek remetesége ott lehetett. A 19. századi források említést tesznek egy ún. régi temetőről, amiben még állt egy középkori kápolna, mely Szent Gellért személyéhez kötődött. Ennek pontos helyét nem ismerjük.
A gráci irgalmas rendi nővérek sírkertje – 1950. október 10-étől a nővérek ellenőrzése végett internáló tábort alakított ki a népi demokrácia az egykori bencés monostorban. Ezt idővel legalizálták „szociális otthon" névvel. A temető bejáratától jobbra nyugszik majd félezer apáca.
A bejárattal szemközt van a bencés sírkert. Sárkány Miklós apát úr sírja áll a temetőkereszt közelében.
BÉKAVÁROS
A mai Rákóczi tér. A Kopjafát Kovács Lászlóné a 2000. millennáris év emlékére állíttatta.
SUTTONY
A mai Óvoda utcával azonos.
ÓVODA Óvoda u. 8.
A napjainkig Suttony-nak nevezett falurészbe a Rákóczi téren keresztül juthatunk.
Az óvodát Haik János alapította 1937-ben. Az intézményt a Szatmári Irgalmas Nővérek vezetésére bízta, akik 1948-ig gondozhatták a falu apraját.
HALASTÓ
A temető és a Deák Ferenc utca közötti mélyedésben volt az apátság halastava.
KÖVES-HEGY ALJA
A Széchenyi és a Deák Ferenc utca által határolt területet jelöli. Ezekben az utcákban még a mai napig készítenek kaszanyelet, fa gereblyét és favellát.
FŐ UTCA
A második világháború előtt élénk kereskedelmi élet volt a településen, itt a Fő utcán már ekkor működött a Weiss Bolt (6. sz.), a Deutsch bolt (12. sz.), a Hangya Szövetkezet (a mai ÁFÉSZ üzlet helyén) - a Szent Imre cserkészcsapatnak itt volt a klubhelysége. A Brenner kocsma volt a mai Pikoló elődje.
TÁJHÁZ (HASPRAI HÁZ) Fő utca 15.
A bakonyi népi építészet egyik legszebb példája, amelyet a család 1895-ben építtetett. A gazdaporta a nagyházból, a kisházból és az ún. torkospajtából áll. A két házat az utca felől szép íves kapu köti össze.
1970-től 1994 őszéig néprajzi múzeum működött itt.
KOVÁCS MŰHELY Fő u. 30.
Ezen a telken működött a Jakab család kovácsműhelye több nemzedéken át. A falunak egyidejűleg több kovácsmestere is volt. Hüll Józsefnek a mai postaépület helyén állott a műhelye, Szalai Mihály műhelye pedig a Kossuth utcában volt.
CIGÁNYÁROK Kacatgyár – Gyár utca 11.
Bakonybélben még a II. világháború előtt létesült a helyi szájhagyományban „Kacatgyár"-nak nevezett játékkészítő kisüzem. A háborúban hadiüzemmé alakították át, ekkor ún. „Tankholz"-ot (fával üzemeltetett autók „üzemagyaga") készítettek.
DOMBÓVÁR
A mai Kossuth utcával azonos. A falu legjellegzetesebb utcája. Építészetileg is karakteres. Számos 19. századi elemet is megőrző portát láthatunk itt. A házak jó ritmusban váltakoznak, szépen illeszkednek a táj domborzati viszonyaihoz. Bakonybél hegyi falu, az építészet és a táj szép harmóniája tanulmányozható ebben az utcában.
ZSIDÓ TEMETŐ
Az egykori Weiss-ház a mai Kossuth u. 14. számú házzal azonos. Ezen háztelek Szőlőgyöppel határos részén alakították ki a zsidó családok a temetőkertet.
Mindkét bakonybéli családot Auschwitzba hurcolták el.
PÁSKOM
Egy nemrég nyitott utca vette fel a korábban mezőgazdasági művelés alatt álló határnevet. A „Páskom" helynév tágabb jelentéskörével is találkozhatunk: a mai Páskom, József Attila és Kossuth utca által határolt földterületre is használják.
PITYERDOMB
Az ún. Újsortól a faluvéget megjelölő keresztig terjedő utcasort nevezik Pityerdombnak. Ez a kereszt az ún. Piros kereszt, a Borostyán-kút előtti kereszt pedig az ún. Fehér kereszt.
ÚJSOR Jókai utca
Az Önkormányzat utcájában szép boltíves, tornácos házat láthatunk.
Bognár-háza – Itt a Jókai u. elején, az önkormányzattal szemközt volt Pucsek Ferenc bognár műhelye.
HELYTÖRTÉNETI SÉTA SOMHEGY-PUSZTÁN
Aki a helytörténeti barangolás közben kedvet kapott, hogy a béli völgyből Somhegypusztára átballagjon, az bizonyosan valakihez megy. Ahol kevesen élnek, ott többet tudnak a táj és az ember múltjáról, lehetőségeiről.
A 19. században üveghuta működött Somhegypusztán. A béli apátság tulajdonában lévő hutát Neumann Ábrahám létesítette 1815-ben. A kisüzem elsősorban háztartási és kocsmai üvegárut gyártott. Néhány szép példány a budapesti Iparművészeti Múzeumban látható. 1856-ban gazdasági okok miatt bezárták. A puszta Zirc felöli végén, a vadászház melletti völgyben működtek az üveghuták.

NÉHÁNY NEVEZETESSÉG BAKONYBÉLBEN

A BAKONYBÉLI KERESZTÉNYSÉG GYÖKEREINEK EMLÉKOSZLOPAI

A templom ékessége a harmonikus barokk berendezés

templom

A Szent István által 1018-ban alapított monostor középkori templomának sem a formájáról, sem a méretéről nem árulnak el semmit a forrásaink, csak rendkívül gazdag, a királyi alapításhoz méltó felszerelésének jegyzékét ismerjük 1086-ból. A monostor a templommal együtt 1287-ben leégett, és pusztulásának nyomai még 1387-ben is kivehetőek voltak. Az 1508-as vizitáció idején a templomot összeomlás fenyegette. 1548 után, a török hódoltság alatt elpusztult. Az 1696-ban visszatérő szerzetesek a romok között még azonosítani vélték a középkori szentélyt, és annak helyére építették fel az első kápolnájukat. Az első új templomot, amely talán a középkori templom helyén állt, 1719-ben építtették egy pápai kőművessel. Ez azonban magától összeomlott, ezért 1721-ben Győrből hívtak agy másik mestert.

A ma is álló templom alapkövét 1750. május 29-én, Sajghó Benedek pannonhalmi főapát rakta le. Felszentelése 1754. július 31-én volt, szintén a főapát vezetésével. Az épület már készen lehetett, bár a berendezése még hiányzott. A templom teteje teljesen leégett az 1780. július 30-án vasárnap támadt tűzvészben, majd augusztus 10-én egy hatalmas zápor teljesen eláztatta a tető nélkül maradt épületet. A templom életveszélyessé vált. A helyreállítási munkálatok csak 1782 novemberében fejeződtek be. A pusztulást a berendezés átvészelte.

A 19. század folyamán több kísérlet is történt az épület felújítására. Sárkány Miklós apáti szolgálata idején (1845-1891) nagyszabású munkálatok folytak, melyek végeztével Kreusz Krizosztom pannonhalmi főapát 1878. szeptember 22-én, pápai engedéllyel ünnepélyesen újraszentelte a templomot.

A 20. században is több felújítás zajlott, a század végén megújult a külső és a berendezés. 2018-ban nagyszabású az egész templomot érintő rekonstrukciós munkára került sor, melynek befejeztével megújult a külső és a belső is, valamint új oltár, stallumok és padok is készültek.

A roppant egyszerű építészeti formákkal bíró barokk templom kelet-nyugati tájolású, szentélye és hajója egyforma széles, a két térrészt diadalív választja el, a hajó keleti végében orgona karzat emelkedik. Tornya a hajó északi falához csatlakozik. A templom ékessége harmonikus barokk berendezése:

1. Főoltár

templomfőoltár

A főoltár felállítását 1758. december 13-án fejezték be. A munkát öt pápai, ismeretlen nevű faragó végezte. A két festmény a pápai Polinger (Polhinger) Ignác munkája. Ő készítette egy évvel később a fa felépítmény márványozását is. Noha az 1780-as katasztrófa alatt a főoltár és a tabernákulum is elázott, a mai építmény azonos az 1758-ban felállított oltárral. A téglából épített koporsó alakú oltárasztalon áll a szentségház (tabernákulum), melynek ajtaját az Emmauszi tanítványok ábrázolása díszít. Két oldalán három-három aranyozott fa gyertyatartó áll, mögöttük pedig két lant alakú ereklyetartó vitrin látható. A főoltárkép Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázolja, amint az általuk alapított béli monostort Szt. Mauríciusz oltalmába ajánlják. A nagy kép fölötti festményen a Szűz Máriát megkoronázó Szentháromság látható. Az oltár oldalajtói fölött Szt. László (balra) és Szt. Imre (jobbra) szobrával válik teljessé a magyar szent királyok sorozata. Az oszlopok talapzatánál ülő négy evangélista szobra eredetileg a szószéket díszítette, a 20. század harmincas éveiben végzett restaurálások során kerültek ide.

2. Szűz Mária oltár

A főoltárral együtt 1758-ban állíthatták fel a diadalív jobb oldalán ezt az oltárt is, de a festmény festése 1759. szeptember 1-én fejeződött be. Barokk oltárképe elkallódott, a jelenlegit, amely az Immaculátát, a szeplőtelenül fogantatott Szüzet ábrázolja,1878-ban helyezték ide, ismeretlen festő műve. Az oltár oromzatán arany sugarak között Mária neve olvasható.

3. Szent Benedek-oltár

A másik két oltárral egy időben készült. Barokk oltárképe elkallódott, a jelenlegi egy posztamensre állított Szent Benedeket ábrázol: a rendalapító lábánál apáti süveget tartó angyal ül, a kezében pedig pásztorbot és könyv, s lent az egyik csodájára utaló kehely és kígyó látszik. A kompozíció a római Szent Péter bazilikában található Szent Benedek-szobor reprodukciója alapján készült másolat. Az oltárkép az 1878-as felújítás során került ide, alkotója ismeretlen. Az oltár oromzatában Jézus nevének rövidítése (IHS) olvasható.

4. Oltár

templombelso

2018-ban Szilágyi Klára építész tervei alapján készült olajfából. Benne Szent Gellért ereklyéjét is elhelyezték.

5. Stallum

A szerzetesi templomok sajátos bútorzata a stallum, amelyben a szerzetesek a napi zsolozsmájukat imádkozzák. A barokk korban a szerzetesek a karzaton, elkülönülve imádkozták a zsoltárokat. A 19. század elejétől megszűnt a kórusimádság, a szerzetesek egyénileg, a cellájukban zsolozsmáztak. A II. Vatikáni zsinat (1962-1965) óta a közösség újra Isten népével együtt imádkozza a zsolozsmát. Ezt a szempontot veszi figyelembe a 2018-ban kialakított új liturgikus tér.


6. Szószék

szoszek

1760-ban készült el, pápai mesterek munkája. Kosarát 1938-ig az a négy evangélista szobra díszítette, amelyek most a főoltáron láthatók. A kosár mellvédjén maradt az Apostolok szétküldését ábrázoló, aranyozott fa dombormű. A támfalán Jézus mint jó pásztor látható. A szószék hangvetőjén monumentális angyalszobor áll, mely méreteiben és stílusában is a főoltár királyszobraival rokonítható.

7. A Szent Család

A hajó falán függ id. Dorffmeister István A Szent Családot ábrázoló festménye, amelynek alján olvasható a keletkezés dátuma: Stephan Dorffmeisterinve. Etpinxit/Ao 1779. Copfstílusú, teljesen aranyozott kerete a festménnyel egyidős lehet. Nem tudni, mikor és honnan került az alkotás a bakonybéli templomba. A kép azt örökíti meg, hogy a Szent Család húsvét után visszatér Jeruzsálemből Názáretbe (Lk. 2,42-52).

A festő feltehetően P.P. Rubens egyik kompozíciójából indult ki, amelynek metszetváltozatát ismerhette.

8. Orgona

A 18. században kürtöket és trombitákat használhattak a liturgiában, majd a főapát egy kis szobaorgonát küldött az új templom számára. 1758. június 1-jén Győrből érkezett meg a Buckhart Gáspár győri orgonaépítő készítette új, nagy orgona. Ez a 6 regiszteres, pedál nélküli pozitív orgona közel 60 évig működött, majd Kájár községnek adományozták. 1822-ben, a veszprémi Wilde József orgonaépítő új, nagyobb pedállal is ellátott hangszert készített, amelyet 1878-ban Roland Károly orgonaépítővel újítattak fel.

Wilde feltehetően felhasználta a veszprémi székesegyház számára1743-ban, bécsi mester által készített orgonát, melyet 1817-körül ő bontott le. 2018-ban Takács Péter orgonaépítő mester restaurálta a hangszert. az orgona 1 manuálos, 8 plusz 3 regiszteres. A manuál hangterjedelme 45 hang (rövid mélyoktávos), a pedál billentyűzete 18 hangos (rövid mélyoktávos).

A teljeskörű felújítás során az orgonaszekrény 1822-es harmonikus színezését is feltárták és restaurálják.

Szent-kút, Borostyán-kút

A templomtól a Petőfi utcán végig haladva, 1,5 km séta után érünk a Borostyán-kút forráshoz, és a mesterséges tó partján álló Szent-kút kápolnához.

„Alig lehet helyet képzelni, mely ájtatos fohászokra jobban buzdítana, mint a Szent Kútnak környéke, hol a patakocska szünet nélküli moraja Isten szellemétől átlengedett ezeréves bükkös lombjainak suttogásával olvad össze.” (Rómer Flóris, 1860.)

Évszázadok óta legendák és népszokások fűződnek e helyhez, mely feltehetően a pogány honfoglalóink számára is áldozó hely volt. 1015 körül érkezett ide Gizella királyné rokona, a később szentté avatott Günther bencés szerzetes, a monostoralapító, hogy elmélkedő remeteéletet éljen a Borostyánkőnek nevezett hegy tövében. Bél Mátyás a 17. század elején a Veszprém vármegye leírása című munkájában írja „…Hegyes-kő felé pedig az ott emelkedő hegyek lábánál van egy szépen fölemelkedő, határkő módjára magasló szikla, amely azonban erős fákkal benőtt (neve: Borostyánkő). Annak csúcsán épített egykor a dicsőségesen mennybe ment Boldogságos Szűz Mária tiszteletére remeteséget Szent István rokona, Szent Günther és ott élt jámborul, s amint híre járt, ott is halt meg.”

Más források Szent Gellért sziklájának nevezik. Hiteles történelmi adat, hogy Szent Gellért, miután Imre herceg nevelését befejezte, a Bakony csendjébe vonult vissza, s itt élte remete életét 1023-1030 között. Szent Günther és Szent Gellért emléke elevenen élt az évszázadok során. Szent Gellért itteni tartózkodását hitelesíti Szent Gellért püspök nagy legendájának egyik epizódja:

szentkut

„Történt pedig, hogy mikor Gellért látta: Szent Imre gyarapszik az erényben, és Krisztus segítségével az emberi nem ellenségét férfi módra legyűri, a nép zaja elől menekülve egy magányos helyre vonult vissza, melyet a nép nyelvén Bélnek hívtak. Itt hét álló esztendeig böjtnek, imádságnak, virrasztásnak szentelte magát, ki nem mozdult innen, egy kunyhót épített magának, ebben fogalmazta műveit, amelyeket saját kezűleg le is írt. Egy napon azután, míg írogatott, és a túlságos elmélkedéstől éppen szunyókálni kezdett, egy szarvastehén jött oda borjával, és mind a kettő melléje telepedett a földre. Egyszer csak a szarvasbika egy farkas elől menekülve nagy robajjal rájuk rontott, mire a szarvastehén megfutamodva borját ott hagyta a kiválasztott mellett; ez el akarván bújni, a tintát, mellyel írt, a földre döntötte. A szarvasborjú azután követte őt hazatértében, s a püspök kenyerén élve, többé nem is tágított mellőle.

Egy másik alkalommal pedig Szent Gellért, mikor batyuját vitte, bejárata előtt egy ott heverő farkast talált. Mikor észrevette, hogy meg van sebesítve, ajtót nyitott neki, és a farkas bement vele. Mikor aztán batyuját letette, a farkas leterült elébe a földre, s addig föl sem kelt, míg meg nem gyógyult. Ettől fogva a szarvasborjú is, a farkas is ott maradtak, és nem bántották egymást.” (Részlet Szent Gellért püspök Nagy legendájából Szabó Flóris fordításában)

A kővel övezett medencében három forrás fut össze. Egy 19. századi újságcikk szerint mindháromnak külön neve van: Gellért, Mór és Günther. A sziklagörgetegeket pedig a néphagyomány „Szent Günther könnyei”-nek nevezi.

1825-ben Szent Gellért tiszteletére szentelt kápolnát emeltek, „…hogy eleget tegyenek a hívők jámbor óhajának, akik évenként ide szoktak zarándokolni.”

Ezt a kápolnát váltotta föl 1889-ben a ma álló épület, ami 2013-ban került felújításra. Ez évben készült el a Krisztus szenvedéstörténetét megjelenítő 14 képből álló stáció, amelynek végén, a szikla tetején emelkedik a Kálvária. Az általánosabb Krisztus és a két lator keresztje helyett itt a Megváltó keresztjének két oldalán Szűz Mária és János apostol alakja áll. A kereszt talapzatán olvasható: „Jézusom irgalom 1888.”

A kápolna mellet lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária-szobor került. A katolikusok számára kultikus hely volt a Borostyán-kút, keresztjárások és zarándoklatok színhelye. Az egy napi járóföldre fekvő települések hívei vonultak énekelve papjukkal, zászlaikkal Szent Móric (Mauríciusz) ünnepnapján (szeptember 22.) Bakonybélbe.

Érdekes népszokás kötődik a Szent-kúthoz. A Húsvét előtti nagyhéten, Nagycsütörtök éjszakáján a legények és a férfiak egy favázra erősített szalmabábut vittek a kápolnához. Nagy tüzet raktak, melyet egész éjjel őriztek, s amelyen megégették a Pilátust jelképező szalmabábot, mert „ő adta a zsidók kezére Jézust”. Mielőtt azonban elégették a bábut, botokkal meg is verték. Ez a Pilátus-verés, amellyel a zsidók lármázását vagy a természet haragját utánozzák Krisztus megfeszítésekor. Ez a téltemetési szokással átitatott Pilátus-égetés a források szerint az 1960-as évekig élt a falu határában.


BAKONYBÉL TOVÁBBI LÁTNIVALÓI

HASPRAI-HÁZ – TÁJHÁZ

tájházbelső

A jellegzetes bakonyi háztípust képviselő bakonybéli tájházat egy 1857-ben készült térkép már jelöli. Két házát a Hasprai család építette a 19. században. A barokkosan ívelt kapu a két épület utcai homlokzatát köti össze.

A régebbi, a kisebbik ház eredetileg három osztatú, füstös konyhás épület volt, amely elé – a homlokzaton olvasható évszám tanúsága szerint – 1895-ben egy üzlethelyiséget emeltek. Az üzlet mögött, az udvar felé haladva volt a lakószoba, amely a füstös konyhából nyílt. A bolt és a szoba között eredetileg nem volt ajtó. A konyhát szinte teljesen betöltötte a téglából rakott kemence, amelynek füstje a kettéosztott ajtó felső részén távozott. Később szabad kéményes lett a konyha, ahol a kémény kitűnő húsfüstölő volt. Mára a bejáratai módosultak, a ház eredeti szerkezete megváltozott.

A nagyobbik épület legfőbb dísze az ívelt, oszlopos tornác vagy gádor. Ez eredetileg bolthajtásos volt, amit a 20. század elején a tulajdonosok síkfedéssel cseréltek föl. Konyhája is füstös konyha lehetett, a jelenlegi tűzhelyet, mely cilinderkéményes a család saját igényének megfelelően alakította át. Az utcai szobában a fiatal házasok, az öreg gazda fia és menye lakott a családjával, miután a fiú megházasodott. A hátsó szobát az „öregek” használták. Ennek bútorzata ugyanúgy sarkos elrendezésű, de egyszerűbb, mint a tiszta szobáé. Az legutolsó tulajdonosok elmondása szerint az egész család a hátsó szobában lakott, s az első szoba a vendégeknek és betegeknek fenntartott „tiszta szoba” volt. Benne eredeti, díszes, barna szemes kályha áll.

A gádor alól nyílt az istálló, amelyben lovakat és teheneket egyaránt tartottak. Csehsüveges boltozatát, a két középső oszloppal az idők folyamán síkmennyezetűvé alakították. Jelenleg időszaki kiállítások számára újították föl, döngölt padlója téglaborítást kapott.

tájházistálló

A tornác végén lépcsősor vezet a boltíves pincébe, amely elsősorban tároló helyiségként (káposztás hordó, az eltevés eszközei) szolgált.

Az udvar végében áll a környéken egyedüliként megmaradt, kiugró előrésszel épült ún. „torkospajta”. A pajta keresztben áll az udvaron, oldala deszkafalas volt a jó szellőzés biztosítása miatt. Ez a pajta típus a kisnemesi falvakban és a jómódú gazdáknál volt jellemző. Baloldali, egykor nyitott részében, a szérűben állt az ökrös szekér, vagy a lovas kocsi.


BAKONYI ERDÖK HÁZA

erdők háza

A Bakony eredeti erdeihez közelálló erdőterületein, annak magas-bakonyi részén hozta létre a magyar természetvédelem 1991-ben a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetet. A tájvédelmi körzet jól reprezentálja a Bakony-hegység természetes erdőtársulásait, melyet emberi beavatkozás csak kismértékben érintett, a táj megőrizte viszonylagos eredetiségét.
Hasonló jellegű természeti táj hazánkban már sajnos csak elvétve található. Az itt található természeti értékek megőrzése, további fenntartása, a terület többcélú hasznosítása átfogó természet –és tájvédelmi intézkedésekkel, tájvédelmi körzet létesítésével volt biztosítható. A nagy összefüggő erdőterület elsősorban gazdálkodási célokat szolgál, de emellett jelentos a környezetvédelmi, turisztikai és üdülési szerepe is. A 8754 hektáros Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet 478 hektárnyi területén fokozott védelmet rendeltek el.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága törekszik a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet minél sokoldalúbb bemutatására. Ezt szolgálják létesítményei, kiállítóhelye, oktatóbázisa, jelzett Boroszlán tanösvénye és a Gerence-völgyben kiépített autóspihenői.

A Magas-Bakony természeti értékeit, az erdőgazdálkodás eszközeit és szempontjait hivatott ismertetni a Bakonyi Erdők Háza (Bakonybél, Szent Gellért tér 9.)

A bakonybéli apátság hajdani gazdasági épületegyüttesének korszerű felújítása teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az egykori magtárban természetvédelmi és erdészeti gyűjteményt lehessen kialakítani.

A gyűjtemény földszinti terme magát a természetet mutatja be: a hegység földtörténeti múltját, főbb kőzeteit, ásványait, érdekes földtani jelenségeit és védett növényeit. Megismerkedhetünk az erdőrendező mérnök egykori mérő, térképező eszközeivel és munkájával.
Az emeleti terem a természetben élő, dolgozó, annak javait hasznosító erdész, vadász és faműves emberek tevékenységével ismertet meg. Egy hangulatos diorámában láthatjuk a Bakony vadon élőállatait, s Dani Pál naiv festő képein a bakonyi erdő vadregényes világát. Az erdőgondnoki szobának berendezett kiállító sarok az egykori selmecbányai erdőmérnök képzésnek és Dobó Jenő farkasgyepüi erdőgondnok életművének állít emléket.

A Boroszlán tanösvény Bakonybéltől néhány kilométerre, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul. aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin át kapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenohöz. A 7 km hosszú körút rövidebb változata 2 km: az Odvaskői barlangtól egy lépcsőn visszatérhetünk a kiindulási helyhez. A kiépített sétaút mentén 8 tábla segítségével tájékozódhat a látogató a terület természeti értékeirol. A tanösvény a Bakonybél és Bakonykoppány közötti útszakaszról, az Odvaskői buszmegállótól közelíthető meg, megtekintéséhez szakvezetés igényelhető a Bakonyi Erdők Házában.

Az Erdők Háza szomszédságában, az úgynevezett nagy major udvarán álló hajdani pajtában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 2002-ben alakította ki az Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Házát, amelyben erdei iskolákat és nyári táborokat szervez a Bakony természeti, történelmi és kulturális értékeit megismerni vágyó általános iskolai korosztály számára. A Tájvédelmi Körzet szívében fekvő Bakonybél és környékének bemutatása természetismereti kirándulások, (erdőismeret, vízvizsgálat, földtörténeti időutazás), faluismertető séták, múzeumlátogatás és kézműves foglalkozások keretében szakemberek vezetésével történik.


TÚRAJAVASLATOK BAKONYBÉL KÖRNYÉKÉN

turamontazs

Környékbeli séták
(2-3 óra alatt sétálva bejárható, kis szintkülönbségű, 2-4 km-es körtúrák)

BAKONYBÉL – PETŐFI UTCA – BOROSTYÁN-KÚT – BAKONYBÉL
2 km, szintkülönbség 25 m
Bakonybél központjától a Szent Gellért térről dél felé indulunk a Petőfi utcán. A piros + jelzést követve 1 km séta után elérjük a Borostyán-kutat. az itt látható tó, a kápolna és a kálvária kellemes és megnyugtató időtöltés kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

BAKONYBÉL – BOROSTYÁN-KÚT – CSÚCS-HEGY – BAKONYBÉL
3-4 km, szintkülönbség 100 m
Bakonybél központjától a Szent Gellért térről dél felé indulunk a Petőfi utcán. A piros + jelzést követve 1 km séta után elérjük a Borostyán-kutat. Innen a P+ jelzést követve utunk kelet felé tart, a keskeny emelkedőn felérve az erdő szélén haladunk. Ez az 1 km-es újabb szakasz a helyiek által csak „Szőlőgyöp”-nek nevezett területen halad keresztül, ahonnal feltűnik a Kőris-hegy csúcsa. A fátlan Csúcs-hegyről szemet gyönyörködtető panoráma tárul a kiránduló szeme elé Bakonybéllel és a település körülölelő hegyekkel. A Csúcs-hegyről a zöld jelzésen visszasétálhatunk a faluba.

BAKONYBÉL – ÖREG-SÉD VÖLGYE – BAKONYBÉL
3 km, szintkülönbség 70 m

A templomtól indulunk a Fő utcán végig haladva és a Jókai utca meredek emelkedőjén felérve elérjük az erdőt, ahol a zöld jelzést követjük. Lesétálva az Öreg-séd völgyébe, ahol aszfaltos út kanyarog az erdőben. Ezen visszaérünk a falu Pápai utcai végéhez.

BAKONYBÉL – GERENCE-VÖLGY – ODVASKŐI AUTÓSPIHENŐ
4 km, szintkülönbség 35 m

A templomtól először a sárga jelzésen ÉNy felé indulunk a Pápai utcán végig. A buszmegállónak a balra haladó K+ jelzést követjük, amely a Bakony Hotel és a Gerence Fogadó bejáratát elhagyva a patak mentén vezet az odvaskői autóspihenőig. Innen busszal juthatunk vissza a faluba.

A BOROSZLÁN TANÖSVÉNY RÖVID TÚRÁJA
2 km, szintkülönbség 60 m

Bakonybéltől 4 km-re a Pápa felé vezető úton érhetjük el az odvaskői autóspihenőt személygépkocsival vagy autóbusszal. Innen indul a Boroszlán tanösvény, amelynek rövid, 2 km hosszú jelzett útvonalán 3 ismertető tábla ad tájékoztatás a Bakony kialakulásáról, növényeiről és a látogatók által is megszemlélhető Odvaskő-barlangról. A körtúra végén akár szabadtűzön is főzhetünk az autóspihenő tűzrakóhelyein.

erdoreszlet00

Könnyű túrák
(3-4 óra alatt bejárható, kis szintkülönbségű, 5-6 km-es túrák és körtúrák)

erdoreszlet02_allo

BAKONYBÉL – CSÚCS-HEGY – BÁNYÁSZ-KÚT – BAKONYBÉL vagy BAKONYBÉL – CSÚCS-HEGY – BÁNYÁSZ-KÚT – KERTES-KŐI SZURDOK – PÉNZESGYŐR
6-7 km, szintkülönbség 100 m

A Szent Gellért térről indulva Bakonybélt a Zirc vezető műúton elhagyva a zöld jelzést követjük, amely felvezet a Csúcs-hegyre. Az innen látható panorámát magunk mögött hagyva a zöld jelzés DK felé előbb egy tölgyesen, majd egy bükkösön keresztül vezet a Bányász-kúthoz. Az egész évben működő forrás hideg vize nem iható. Kellemes hely a megpihenni vágyó kirándulónak. Innen két lehetőség közül választhatunk:
– A már idefelé megtett útvonalon visszasétálunk Bakonybélbe.
– A Bányász-kúttól kelet felé követjük a zöld jelzést, amelyen a Bakony egyik legszebb szurdokvölgyén haladhatunk végig, a Kertes-kői szurdokon. A Rómer Flórisról elnevezett turistaúton beérünk Pénzesgyőrbe, ahonnal busszal juthatunk vissza Bakonybélbe.

Közepes túrák
(4-5 óra alatt bejárható, változó szintkülönbségű, 8-12 km-es túrák)

BAKONYBÉL – GERENCE VÖLGY – ODVASKŐI AUTÓSPIHENŐ – BOROSZLÁN TANÖSVÉNY RÖVID TÚRÁJA – GERENCE VÖLGY – BAKONYBÉL
10 km, szintkülönbség 100 m

Az előbbiekben leírt környékbeli séták összekapcsolva. (Lásd: fent)

A BOROSZLÁN TANÖSVÉNY HOSSZABB TÚRÁJA
7 km, szintkülönbség 280 m

A rövid túrához hasonlóan az odvaskői autóspihenőtől indul és ide érkezik. A jelzett útvonal mentén 8 tábla ismerteti meg a kirándulókat a Bakonnyal.

BAKONYBÉL – GERENCE-VÖLGY – VÁRHEGY (BAKONYÚJVÁR, PODMANICZKY-VÁR) – TÖNKÖLÖS-HEGY – LIKAS-KŐ – BAKONYBÉL
7 km, szintkülönbség 270 m

Bakonybélből a már ismertett útvonalon elindulunk a Gerence-patak völgyében. 3 km után elérjük a volt Gerence malmot. Itt átkelve a patakon és a műúton jutunk a Várhegyre KL jelzés mentén. Az 1 km-es kaptató után jólesik megpihenni az egykori várat jelző romokon. Innen a kék háromszög jelzésen feljutunk a Tönkölös-hegy 515 m magasságába. A hosszas emelkedő után meredek lejtőn, a K jelzésen ereszkedünk le Bakonybélbe. Útközben bebújhatunk a Likas-kő barlang parányi üregébe.

BAKONYBÉL – BARÁTOK ÚTJA – SZÁZHALOM – TEKERES-KÚTI ÁROK – BAKONYBÉL
9-10 km, szintkülönbség 140 m

Bakonybélt ÉK irányba a zöld jelzés mentén hagyjuk el. Ez az út a Barátok útja elnevezést viseli, utalva a bakonybéli bencés szerzetesek és a vinyei pálos szerzetesek egykori gyalogútjára. Lassú emelkedőn 4 km-t haladunk felfelé. Míg szemünk előtt fel nem bukkan az első 3-4 m magas, mesterséges dombocska, majd mögötte a többi 260 hasonló, kisebb-nagyobb sírhalom. A sírhalmok végén található útkereszteződésnél az SO jelzést követjük a Tekeres-kúti árokba a betonútig. Innen kényelmesen ereszkedünk le Bakonybélbe. Útközben rövid kitérőt tehetünk a Pörgöl-barlanghoz.

BAKONYBÉL – GERENCE-VÖLGY – BOROSZLÁN TANÖSVÉNY RÖVID TÚRA – BAKONYBÉLI SZARVAD-ÁROK – ÖREG-SÉD – BAKONYBÉL
11-12 km, szintkülönbség 320 m

A már korábban bemutatott túrákat összevonhatjuk. Bakonybélből a Gerence-patak mentén a K+ turistaúton kényelmesen lesétálunk az odvaskői autóspihenőig, onnan elindulunk a Boroszlán tanösvény rövid útvonalán. Az Odvaskő-barlangtól leereszkedünk az Öreg-Szarvad-árokba. Innen a Z+ jelzést követve szép erdei környezetben, egy kis kaptatót megmászva visszaérkezünk Bakonybélbe.

erdoreszlet01

Nehéz túrák
(egész napot igénylő, nagy szintkülönbségű, 15-20 km-es túrák)

BAKONYBÉL – GERENCE-VÖLGY – BOROSZLÁN TANÖSVÉNY – KŐRIS-HEGY – MÁRVÁNY-VÖLGY – BARÁTOK ÚTJA – BAKONYBÉL
16-17 km, szintkülönbség 470 m

Bakonybélből a K+ jelzésen a Gerence-patak mentén eljutunk az odvaskői autóspihenőig, a Boroszlán tanösvény kiindulópontjáig. A tanösvényen felfelé haladunk a Kőris-hegy régiójába, ahol nem fordulunk le a Szarvad-árokba, hanem a P jelzésen tovább megyünk a Kőris-hegyre. Itt két lehetőség közül választhatunk:
– Az országos kék jelzésen leereszkedünk Bakonybélbe.
– A kék barlang jelzésen haladva elérjük a Barátok útjának nevezett Z jelzést. Ezen az útvonalon számos látnivalóval találkozhatunk: a Kőris-hegy oldalában a márványbánya maradványaival, az Ördög-lik aknabarlanggal, a Százhalom halomsírmezővel. A Z jelzés Bakonybélbe vezeti a kirándulót.

BAKONYBÉL – BARÁTOK ÚTJA – LIPKA ÚT – KŐRIS-HEGY – MÁRVÁNY VÖLGY – BARÁTOK ÚTJA – BAKONYBÉL
15 km, szintkülönbség 340 m

Bakonybélből az országos kék jelzésen vágunk neki a Kőris-hegy 709 m magas csúcsának. A 340 m szintkülönbséget legyőzve a Vajda péter kilátóról gyönyörködhetünk a panorámában. Innen a kék barlang jelzést követve ereszkedünk le a Z jelzésig. Útközben megnézhetjük a márványbányát és az Ördög-lik barlang bejáratát. A zöld jelzés a Százhalomnak nevezett halomsírok mellett halad. Ez a Barátok útja, ami visszavezet Bakonybélbe.

Ajánlott túravezető

Mészner Viktor Telefonszáma: + 36 30 490-8401

Az aktuális túrajavaslatok megtekinthetők a www.bakonybakancsos.hu webcím alatt.

GEOCACHING

Ládák Bakonybél környékén

További információk: GEOCACHING.HU

PANNON CSILLAGDA

8427 Bakonybél, Szt. Gellért tér 9. (bejárat a Petőfi u. felől)
GPS:47.253087, 17.728004
Információ, bejelentkezés:
MAGYARORSZÁG ELSŐ SZÁMÚ, KOMPLEX CSILLAGÁSZATI ISMERETTERJESZTŐ CENTRUMA.

A Pannon Csillagdában 400 m² alapterületű csillagászati és űrkutatási kiállítás fogadja a látogatókat. Megismerhetjük a híres Gibeon meteoritot, több száz éves, antik távcsöveket, Galilei felfedezéseit, kísérleteit, a tengerészek csillagászati navigációját, az űrkutatás legnagyobb expedícióit: a Holdutazást (Apollo program), és a Mars felfedezését. Az előre bejelentkezett csoportok részére ingyenes szakvezetést biztosítanak a Pannon Csillagda szakemberei!
A Pannon Csillagdában található hazánk egyetlen két projektoros digitális planetáriuma. Ezért planetárium képe közel kétszer nagyobb felbontású és kétszer erősebb fényerejű mint hazai társai! Műsoron a nemzetközi és hazai planetáriumfilm-gyártás legendás alkotásai.
A Pannon Csillagdában most már található egy szemüveges 3D-s moziterem is, ahol a látogatók a “Mars – útikalauz stopposoknak” című legújabb filmet tudják megnézni.
A Pannon Csillagda Obszervatóriumában négy különleges minőségű távcső várja az érdeklődőket. A H-alfa naptávcső a napkitörések misztikus világát fedi fel szemeink előtt.
Esti programjaikon a 40 cm átmérőjű főműszerrel a bolygókat (pl. a Jupiter kavargó felhőit, a Szaturnusz összetett gyűrűrendszerét) sőt, akár a sok millió fényév távolságban lévő galaxisokat is megpillanthatjuk.

KAPCSOLAT

Lépjen kapcsolatba velünk, telefonáljon, írjon e-mailt vagy üzenetet:

8427 Bakonybél, Deák u. 1.

Mobil: +36 30 5476 737

E-mail: juhaszhaz.palhaz@vnet.hu


ÜZENETKÜLDÉS

Ha az alábbi űrlapot kitölti és elküldi, hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot.